Šibenik elhelyezkedése egészen különleges, az Adriai-tengeren a Šibeniki-öböl partján, a Krka folyó torkolatánál fekszik. A város teraszos elrendezésben épült egy mészkősziklára, Dalmácia egyik legszebb városaként tartják nyilván. A Šibeniki riviéra a sok apró szigetével, nemzeti parkjaival és a gazdag kulturális örökségével lenyűgözi az ide látogatókat. Dalmát viszonylatban nagy városnak számít a maga több, mint 50 ezer lakosával. Az idelátogató hajósoknak mindenképpen ajánljuk, hogy ne csupán a kikötőben időzzenek, hanem vegyék szemügyre a tengerparttól 6 km-re elhelyezkedő belvárost is. A város sokszínűségéről tanúskodik, hogy a számos kulturális látnivaló mellett az aktív nyaraláshoz is minden sportlehetőség megtalálható itt. A földrajzi adottságok kiválóan alkalmasak a vízi sportok szerelmeseinek: az öböl menedéket nyújt a hajósok számára, a búvároknak pedig valóságos paradicsomként szolgál.

A város alapításával kapcsolatosan nem állnak rendelkezésre pontos információk, az azonban bizonyos, hogy Šibenik a 9. században már biztosan létezett, és a legtöbb Adriai parti várossal ellentétben nem a görögök, illírek vagy rómaiak alapították, hanem a horvátok. Először 1066-ban IV. Petar Krešimir horvát király uralkodása alatt említik a várost a mai nevén, mely egy ideig a horvát király székhelyéül is szolgált. Šibenik a legrégebbi eredeti horvát város az Adria keleti partján.
A 11-12. században a környező régió Velence,a Bizánci Birodalom, a Magyar Birodalom és a Bosnyák Királyság csatározásainak középpontjában állt. Ez idő alatt kapott Šibenik városi jogot III. István magyar királytól 1167-ben, és a gyakori hatalomváltások ellenére a városfejlődés töretlen volt. 1298-ban még egyházmegyei székhely rangra is emelkedett Šibenik VIII. Bonifác pápa jóvoltából.
A 15-19. században Velence tartósan megszilárdította a hatalmát a területen, ám a város életében akadtak nehézségek. A törökök háromszor is próbálták bevenni a várost, mind sikertelenül, végül az 1649-es pestisjárványnak esett áldozatul a város lakosságának háromnegyede.
A Velencei Köztársaság bukása után a város az osztrákok fennhatósága alá került, majd 1806-ban a franciák foglalták el, aztán Napóleon bukása után 1813-ban ismét visszafoglalták az osztrákok. A város fejlődése ekkor, a 19. század végén óriási lendületet vett: Šibenik megyeszékhely és önkormányzati székhely lett, majd kórház és vízi erőmű létesült. A terület többi városához hasonlóan ezt követően a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia, végül Horvátország része lett.

Az aktív nyaralást kedvelőknek ajánljuk a Kornati Nemzeti Park behajózását, a big game fishinget (azaz tonhal és sabljarka halászatot), vagy a Krka Nemzeti Park vízeséseinek megcsodálását.
A nyáron érkező családok figyelmébe ajánljuk a Gyermekfesztivált, amely immár több, mint 55 éve minden évben megrendezésre kerül. Erre a két hétre június-júliusban Šibenik a gyermekek városává válik, a világ minden tájáról érkeznek gyermekek a fesztiválra. Utcaszínházak, zenei előadások, kézműves programok egész sora szórakoztatja ilyenkor az apróságokat.